Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Békéscsaba-belváros

Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom

A békéscsabai evangélikus gyülekezet történetéből

 

A középkori Békéscsaba a törökdúlás idején teljesen elpusztult. A törökök kiűzése után az elnéptelenedett vidék Harrukern János György birtoka lett. Az új földesúr Észak-Magyarországon telepeseket toboroztatott, nekik vallásszabadságot és jobb megélhetést ígért.

1718-ban a Felvidékről, főként Nógrád, Hont és Gömör megyéből jobbára szlovák ajkú evangélikusok érkeztek. A szabad ég alatt tartották meg első istentiszteletüket, de csakhamar templomot is építettek maguknak. Rőzséből font, sárral tapasztott, paticsfalú, meszelt épület volt az Isten háza, mert úgy gondolták, hogy a nagyon egyszerű templom építését nem akadályozza meg a hatóság.

1745-ben id. Tessedik Sámuel lelkész buzgó fáradozása nyomán épült fel sok nehézség közepette, fél esztendő alatta csabaiak első szilárd anyagú (tégla) temploma. A szájhagyomány szerint Tessedik Sámuel gyalog ment Bécsbe, hogy Mária Teréziától engedélyt szerezzen a templom építéséhez. Ez volt az első téglából épült evangélikus templom a török kiűzése után a Tiszántúlon. Id. Tessedik Sámuel (1710-1749) a tudós Bél Mátyás tanítvány a volt Pozsonyban, majd a jénai egyetemen tanult. Békéscsabán csupán 5 évig működött, mert 39 éves korában meghalt, és az általa épített templomban temették el. Rövid szolgálata hosszú időre meghatározta a csabai gyülekezet életét: vezetése alatt formálódott igazán közösséggé a sokfelől toborzott nép. Szigorú fegyelmet tartott, s fáradhatatlanul pásztorolta lés tanított híveit. Neki is köszönhető, hogy egyedül az evangélikus helyeken nem volt boszorkánypör Békés megye területén a 18. században. – Az ő fia volt Szarvas kiváló, tudós lelkésze, az ottani Ótemplom építője és a hazai első mezőgazdasági iskola megalapítója.

Tessedik halála után néhány évvel többszáz fős csapat indult el a Nyírségbe, lelkészük, Vandlik Márton vezetésével. A hozzájuk csatlakozott mezőberényi és szarvasi hívekkel ők alapították meg 1753-ban a mai Nyíregyházát, az ottani evangélikus gyülekezetet.

A bőséges gyermekáldás és az újabb bevándorlások folytán gyorsan gyarapodott a békéscsabai gyülekezet, szükségessé vált a templom bővítse, ami 1773-ban történt meg két oldalszárny építésével. Ma Kistemplom a neve. Ez a név megtévesztő, mert több mint félezer ülőhely van benne.

1783-ban teljesült a gyülekezet régi vágya: II. József Türelmi Rendelete alapján felépíthették a templom tornyát, az első evangélikus tornyot a törökdúlás után az Alföldön. Tízezer hívővel már ekkor az ország legnagyobb evangélikus gyülekezete volt a békéscsabai.

A 18. század végén a kibővített templom is kicsinek bizonyult. Gondoskodni kellett új templom építéséről. Három javaslat született: az első szerint a község két végén egy-egy új templom épüljön, s maradjon a régi is, a másik szerint a régit lebontva, annak helyén egy Nagytemplom épülne. Végül, harmadikként Milecz Mihály lelkész javaslatát fogadták el, miszerint a régivel szemben egy Nagytemplomot építsenek. E javaslat elfogadása lehetővé tette az építészetileg értékes Kistemplom fennmaradását, s az új építése idején a gyülekezet nem nélkülözte a templomot. A Nagytemplom megépítése után is mind a mai napig istentiszteletek helyéül is szolgál a kisebbik.

A Nagytemplom építése merész vállalkozás volt, mert a gyülekezet csak a maga anyagi erejére támaszkodhatott. Nem volt patrónusa, de volt sok áldozatkész hívő, akik vállalták az építés terhét.

1807-ben tették le az új templom alapkövét remélve, hogy pár év alatt elkészülnek a munkával. Az építés jól haladt mindaddig, míg a napóleoni háború el nem érte hazánkat, s a pénz romlása be nem következett: az elszegényedés miatt 1811-ben elakadt az építkezés.

Közeledvén a reformáció 300. évfordulója (1817), Uhrin András lelkész híveit buzdította, hogy ,,megfeszítve minden erejüket építsék fel a protestantizmus ezen alföldi várát és  bizonyítsák be az ősökhöz méltó hithűségüket”. Ezt követően az építést tovább folytatták.

1824. június 29-én, Péter-Pál napján nagy ünnepség keretében felszentelték a Nagytemplomot. A felszentelés alkalmával a Kistemplomtól a Nagytemplomig akáclombos fasort állítottak. Földművelő ifjak lovas bandériumának sorfala között, harangzúgás kíséretében vonultak a lelkészek, díszvendégek a templomba.

A Nagytemplomban a presbitérium által meghatározott ülésrend szerint foglalt helyet a gyülekezet: a földszinten az idős korúak ültek, az oltárral szembenézve jobbról a férfiak, balról pedig a nők. Az oltár körül és a közlekedőkben álltak a leányok népviseletben. Az első karzaton a rendes padokban a középkorúak, a másodikon a legények ültek lócákon. Egy-egy boltmezőben támlás széken ültek a "custosok", azok a férfiak, akik hosszú pálcájukkal ügyeltek a rendre.

A Nagytemplomban, a történelmi Magyarország legnagyobb evangélikus templomának három szintjén közel 3500 ülőhely van.

Nemcsak a Nagytemplom, hanem a benne szolgáló lelkészek is öregbítették a békéscsabai gyülekezet hírnevét. A sok kiváló lelkész közül példaként említhetjük dr. Szeberényi Gusztáv püspököt (1816-1890 ) , aki 1873-tól haláláig Békéscsabáról irányította a nagy kiterjedésű Bányai Egyházkerület (Breznóbányától Orsováig) életét és három nyelven adta ki kézi Agendáját. Ez időben Békéscsaba püspöki székhely volt. 1853-ban Szeberényi Gusztáv együtt kezdte meg működését Haán Lajos lelkész, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki két kötetben megírta Békés vármegye történetét. Kimutatta Dürer Albert magyar származását. "Jena Hungarika" címen közreadta a Jénában tanult magyarhoni teológusok életrajzát, énekeskönyvet adott ki. Századunk első felének tudós papjai között tartjuk számon dr. Szeberényi Lajos Zsigmond (1859-1942) és Koren Pál espereseket. Az előbbi teológiai tanulmányait Pozsonyban kezdte és Berlinben folytatta. Beutazta Németországot, Svájcot, Dániát, Olaszországot, Görögországot és Törökországot. Folyóiratot szerkesztett könyveket írt. A bécsi egyetem díszdoktorává választotta. Tevékenyen vett részt a közéletben. Koren Pál (1845-1921) a Petőfit is tanító híres aszódi tanár, Koren István fia, a kor szokásainak megfelelően itthon kezdte és külföldön (Basel, Berlin) fejezte be teológiai tanulmányait. Kitűnő szónok, szigorú ember, termékeny író volt.

A tudós papok mellett kiváló tanárok, tanítók működtek a gyülekezetben. Többek között Mokry Sámuel és Willim János. Mokry Sámuel (1832-1909) Pozsonyban járt líceumba, majd a hallei egyetemen tanult teológiát. Békéscsabán tanárként működött. 1875-ben jelent meg "Búzanemesítés" c. munkája. Ő Magyarország első búzanemesítője. Vagyonát, 180 000 koronát egy Békéscsabán létesítendő egyetem alapítására adományozta. Willim János (1800-1871) a kertészeti tudományokban jeleskedett. "Ahol Willim Csabára jövetelekor egészségrontó kenderáztatók valának, ott most a legvirágzóbb kertek… láthatók"-írta róla Zsilinszky Mihály történetíró.

A békéscsabai gyülekezetnek sok iskolája, többek között jó hírű gimnáziuma, internátusa, árvaháza, diakonissza-anyaháza, szeretetotthona volt. Ez utóbbi ma is megvan.

 

A Nagytemplom építéstörténete
 Draskóczi Miletz Mihály és Uhrin András lelkészek kezdtek a nagy vállalkozásba, hogy megépítsék Magyarország legnagyobb evangélikus gyülekezete részére a legnagyobb hazai evangélikus templomot. A Kistemplommal szemben, a tér keleti oldalán hat házat vásároltak meg a templom telke számára. 1807. VII. 5-én szerződést kötöttek a tervező-vállalkozókkal. A német nyelvű szerződés szerint Frantz Pumperger Fortific Maurer Meister in Arad, azaz erődítményépítő mester Aradon, Anton Ziegler bürg. Maurer Meister in Gyula, azaz polgári építőmester Gyulán, és Josepf Hoffer Maurer Meister in Alt Arad, azaz építőmester Ó-Aradon, vállalták a feladatot. Már VII. 25-én Miletz Mihály ellenjegyezte a terveket, amelyek közül kettőn Pumperger és Hoffer neve szerepel. A fennmaradt tervek az építészeti megformálás fejlődését is bemutatják, az eltérő változatokon a VII: 25-i dátum szerepel, ami a végeredmény kiérlelődésének időpontját jelzi. Az alaprajz és hosszmetszet azonos épületről szól. Hosszában héttengelyes, rövid oldalán háromtengelyes épületről, amelynek nyugati homlokzata elé épült volna a torony, a keleti véghomlokzat a metszet tanúsága szerint kontyolt lett volna. A karzatok nézete a metszeten, azaz a karzat "lebegtetése" az ablakok előtt már ezen a változaton a mai állapot végleges megfogalmazódását mutatja. Eltérés a szerkezet részletében, azaz a pillér metszetének finomabb tagolódásában van.

Haan János a "Historia aditicata novi templi" című munkájában írja "… az építészektől terveket és költségvetést kérnek, építészekül Pumpergert és Cziglert, az előbbi halála után pedig, Hoffert választják ki." A számunkra kedvesebb és jól ismert gyulai Czigler Antal szerepét a két szignálatlan rövid homlokzati terv készítésében látjuk. Eltér a papír anyaga, a grafika, és a színek is mások. Ez utóbbi két tervlap az előbbi kettő hibáját korrigálta: a kontyolt keleti rövid homlokzatot oromzattal látta el, s a nyugati tornyot pedig a templomtestbe tolta be a karzat fölé, így kedvezőbbek lettek a templom arányai. Elegánsabb és lendületesebb lett a tömeg. Pumperger hosszmetszetén nem szerepelt toronysisak, Czigler nyugati tornyos homlokzati rajzán az épület arányaihoz illő, késő copf stílusú toronysisakot tervezett.

A barokk tornyoknál általában a sisak hossza az összmagasság egyharmada szokott lenni, ilyen Czigler tervén is: a sisak gúlára ültetett konzolokon nyugvó félpárnatagból és arra épített zsalugáteres laternából állt. Egy 1830 körüli csabai vedután ezzel a sisakkal ábrázolták a Nagytemplomot, és ez sokkal jobb hatású volt, mint a mai. A keleti homlokzat oromzatosításával hasonlóan jó arányú lett a csabai Nagytemplom, mint Tótkomlós és Mezőberény temploma. ( A tótkomlósi torony sisakarányai és részletei kísértetiesen hasonlítanak a csabai tervhez.)

1807. X. 26-án szerződést kötöttek Friederich Burgner gyulai áccsal: nevéhez az alapozás és az állványozómunkák kötődnek. A laza talaj miatt nagyszámú tölgyfacölöpöt vertek le jó mélyen, ezekre téglaboltozatot emeltek és erre rakták az alapot. Az építkezéshez szükséges követ a Vác melletti Naszályról és a pesti kőbányából hozták. Az alapkőletétel 1807-ben Szentháromság utáni 19. vasárnapra következő hétfőn történt. Az építkezést egy-két évre tervezték. A kőművesmunkákat 32497 régi aranyforintért vállalták. Két kiemelkedő személy, Jeszenszky Sándor és Koricsánszky János adománnyal járult hozzá a munkához, ezenkívül a gyülekezet minden tagja egyenlően vett részt az éppen felmerülő költségekben.

1811-ig rendben haladt az építkezés, ekkor azonban a napóleoni háborúk miatti infláció 1/5-ére értékelte le a pénzt. Elapadt a nagy vállalkozás gazdasági háttere. A már kész falak koronáit cseréppel lefedték, megvédték. Maradék pénzükön 1811-ben 200 köböl meszet vettek Fruzsa Pászk Arad megyei lakostól.

Az eddigi munka eredményét bontani kívánó pesszimisták megnyugtatása végett 1813. V. 4-én két független szakértő, ifj. Tessedik Sámuel mezőberényi uradalmi mérnök, Szarvas tudós lelkészének fia és Bodoky Károly megyei mérnök, a hidak és a Körös-szabályozás híres szakembere megvizsgálta a falakat, azokat erőseknek és továbbépítésre alkalmasnak találták. A szemle alkalmával felkérték Tessediket a további építkezések ellenőrzési feladatainak ellátására.

1814-ben 300 000 tégla vásárlásáról és további mész hozataláról maradt fenn szerződés. Az újabb tégla vásárlásából és különösen a mész fogytából következtethető, hogy a falszerkezeteket  1813 és 1815 között a boltozatok kivételével befejezték és 1815. IX. 15-én már szerződést köthettek Frantz Tonkl, későbbiekben Homályossy alias Tunkl néven szereplő szolnoki ácsmesterrel a fedélszék elkészítésére. 1817-re tető alá került a templom, a hatalmas felületű tetőt fazsindellyel fedték. Tehát az evangélikus hitújítás 300. évfordulójára jelentősen előrehaladt az építkezés. A boltozatokat már fedett, védett körülmények között építhették1817-1819 között.

Cziglerrel és Hofferrel 1817-től 1821-ig minden évben szerződést kötöttek: az 1821-es szerződés már magyar nyelvű volt, s benne XI. 11-ig kötelezték magukat a kulcsok átadására.

1819-ben a boltozatok elkészültével a torony építéséhez fogtak hozzá.

1822-re tehető a templom belső díszítő munkáinak elkészítése. Az oszlopfők készítője, az orgona karzat mögött a felső karzat baloldali két oszlopfőjének felirata szerint Franz Willicsca, a mellvédbalusztereket és a hullámmotívumot, a szórt betűírás szerint Franz Moldt készítette. Tehát a vezető mesterek végezték a legmívesebb munkákat.

1822 augusztusában Uhrin András lelkész Pesten járt és három fontos szerződést kötött a templom berendezési tárgyainak munkálatairól : 14-én Dunaiszki Lőrinc akadémiai szobrászt bízta meg az oltárszószék tervezésével és elkészítésével. A művész 3600 aranyforintért vállalta a munkát és maga melle társul Joseph Alt asztalost és Pummer György aranyozót választotta. Ezután 23-án a lelkész az oltárképre adott megbízást Leonard Landau festőművésznek, a pesti rajztanoda tanárának. A kép 170 aranyforintba került. 25-én Horotek pesti orgonakészítőnél 24 változatú orgonát rendelt meg Uhrin András. Messze környék legnagyobb hangszerét készítették el. Az akkori egri székesegyház orgonája volt 24 változatú. 1823. II. 4-i szerződésben Szénásy Lajos gyulai díszműlakatos mesterre bízták az oltárt övező rács elkészítését, a munkát Keresztelő Szent János napjára, VI. 24-re kellett elkészíteni. A keresztelőmedencét Dunaiszky vállalta 350 forintért pótmegbízásként.

Az oltár finom faragványait, domborműveit és szobrait Pesten készítették el, az architektúrát a helyszínen. A helyszíni munka ténye és a szobrászi rátermettség dolgában a gyülekezet részéről alaptalan vádak is érték a művészt, végül is minden rendben lezajlott. 1823. X. 20-án szállították Pestről a kellékeket, öt szekérre volt szükség. A művet egy hónap alatt összeállították és befejezték. Közben elkészültek a padok.

1824. június 29-én, Péter-Pál napján fényes ünnepléssel úrvacsoraosztás, keresztelés, esküvők és aranylakodalmak tartásával felszentelték és használatba vették a templomot.

A végelszámolás a kiadásokat és a természetbeni hozzájárulásokat összegezve 500 000 1824-es forintra tette a templom költségeit. A templom fő magassági méretei: toronygomb magassága 70 m, párkánymagasság 22 m, a toronytest további 20 m, a sisak a gömbbel 10 m magas, a belmagasság 23 m.

A templom további történetében károk, javítások és módosítások történtek. 1834-ben földrengés rázta meg a hatalmas építményt, amikor is a hosszoldala megrepedt. Egyben ez a szilárdság próbája is volt.1843-ban készült az új és kisebb toronysisak. Az ácsszerkezetét Fliegel János aradi ács tervezte, a díszes rézfedés Guldner Ferenc szolnoki mester műve, aki a Hit, Remény és Szeretet szimbóluma mellett, a párnatagon 12 tipafával a 12 apostolt szimbolizálta. Az evangélikus templomokon általában kereszt van, de Csabán az ügyben lázadás tört ki és követelték a csillag feltételét.

Időközben hiányosságok merültek fel az orgona minőségét illetően: Kováts István szegedi orgonaépítőt hívták meg szakértőnek, aki megállapította, hogy egyes cinsípok helyett fasípokat alkalmaztak, másutt a cinbe ólmot kevertek, és így az egyháznak 4934 ft kára keletkezett.1832-ig pereskedtek.1901-1902 között újjáépítették az orgonát 36 változatúra, amely két manuálra és pedálra oszlik el. Az orgonát Soukenik János és Rukovina János szegedi mesterek készítették.

1978-ban ismét földrengés rázta meg a templomot, ekkor a sarokboltozatok repedtek meg veszélyesen. A templom megerősítésére Benedicty Gyula tervezett rejtett vasbeton szerkezet: a kupolák vasbeton héjat kaptak, a karzatok padozatába tárcsákat merevítettek és a pillérek testébe rejtett váz épült be. A kivitelezésre Táborszky László esperes egy saját brigádot szervezett, amellyel a Nagytemplom helyreállítása után a parókiákat és a Kistemplomot is felújította. A munkálatok műemléki irányítását Bugár-Mészáros Károly végezte.

 

Építészet, téralakítás, ikonográfia

A Nagytemplom tervezésének idején a barokk és a copf stílus is elmúlt, de a klasszicizmus még nem alakult ki. Ebben az átmeneti időben Európában a kubizmusra és monotóniára hajlamos empire építészet virágzott. A konzervatív Bécsben posztpalladiánus előeklektikának definiálható építészeti eszköztárral dolgoztak. Pallaido hatása, a sokszor kiadott építészeti tankönyve nyomán, az általa, az 1500-as évek második felében megteremtett korai klasszicizmusban keresendő. Czigler Antalra hatással volt az 1565-ben épült vicenzai Palazzo Valmorana monoton héttengelyes, két szintet átfogó pilaszteres homlokzata.

1802 körül a gyulai Százéves cukrászdaháznál már szerepel ez az előklasszicizmus. A Nagytemplomnál a motívumsor nem változik a széleken, mint Gyulán, itt már a feszességet, rendületlenséget és tiszteletet parancsoló empire monotónia győzedelmeskedett. A hosszoldal homlokzata a diadalívek szélső tengelymotívumát a nyílás az a fölötti domborműmező folthatását viszi végig. Az alsó hosszú ablakok vertikális szívó lendületét a fölöttük lévő kisablakok szelídítik meg. Ez az ablakkiosztás nem felel meg a belső szinteknek.

A kettős karzat kiadta homlokzati ablakosztás, az elnyomatás idejének kényszerű magtárhasználatát idézte volna fel, de a függőleges sávablakok egyértelműen templomképzetet adnak. A jelképi eredetű szerkezeti ellentmondás a belsőben csodálatos fényhatást, könnyedséget és térösszefogást eredményezett. A szinteket átfogó fényszalagok a függőlegesen tagolt gyülekezetet is eggyé forrasztják. A keleti rövidhomlokzat oromzatát a lendületes szegmens timpanon koronázza.

A megépült állapot a tervhez képest kiérleltebb, kicsi eltérést mutat. A templom elegánsabb lett volna, ha mindkét vége oromzatos lenne és a torony nem épült volna hozzá, hasonlóan a pesti Deák téri templomhoz.

A torony itt a vallásszabadságot hirdető templom szerves tartozéka lett. A tornyos nyugati homlokzat a hazai barokk katolikus templomok jellegzetes megformálását jeleníti itt meg, hirdeti egyenrangúságát. A tervtől két helyen tér el a mai állapot: a toronysisak kisebb és ez főleg oldalról borítja fel a torony és a hajó egyensúlyát. A másik eltérés az, hogy a bejárat fölé épített négypilaszteres "római templom" motívum timpanonja nem háromszög, hanem körszeletív. Az ok a felirat jobb elhelyezhetőségében és a keleti oromzattal való motívumkapcsolatban kereshető. A timpanon felirata magyarul: "Dicsőség legyen az ég urának, legyen áldás a földön, imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek népek."

A klasszikus oszloprendek hierarchiájának sorrendje a dór, ajtó és a korinthoszi. A dór itt nem szerepel. Az evangélikus templom külső jelképi szerepével szemben a belső tér tartalmi szerepe az előrevalóbb, ezért a külső pilaszterek jón oszlopfőt , a belsők korinthoszit kaptak. A belső tér kétszintes körbefutó karzatával ,de nem átforduló felső oldalkarzat boltozatával , ugyanazt a feszültséget idézi elő , mint a homlokzat és a karzatok harmonikus szerkezeti ellentmondásával már egyszer megteremtett. Ez lehet a titka a templom használóira és látogatóira tett lenyűgöző hatásnak is.

A belső tér eszköztára is az átmeneti kort jellemzi: a karzatok ívei barokk kosárgörbék, de a záróboltozat már a klasszikus félkörívet közelíti meg. A templombelső legattraktívabb az ablakok előtt lebegő csigalépcsők spirális pofafalakkal, hengertörzseikkel. A spirálfalak és a karzatok ívbe ültetett ferde padsorai forrásai lehetnek a mai építészeti absztrakcióknak is.

A körbefutó kétszintes karzat a hazai evangélikus templomok közül két előképre vezethető vissza: az 1783-1784 között épült soproni és az 1786-1788 között emelt szarvasi templomokra. Az eltérés az előbbiek karzatainak faanyagában és ebből adódó, könnyedebb oszlopos szerkezetében van. A kettős karzatos evangélikus templom két archetípusa, Luther 1544-ben felszentelt torgaui várkápolnája és az 1590-ben épült schmalkaldeni várkápolna. Körbefutó és az oltárt is átölelő kétszintes karzattal épült 1623-ban a hugenották charetoni temploma, amelyet sajnos 1685-ben leromboltak.

Fruchtenbach József 1649-ben Ágostában kiadott "Kirchengeäude" c. munkájában elvileg a schmalkaldeni megoldást tartja helyesnek. "A templom keleti oldalán legyenek a fő dolgok, a keresztelőmedence, az oltár és a szószék meg az orgona is." A szószék és az oltár közelsége, nagy tengelyben való egyesülése az Ige és a szentségek azonos értékűségét szolgálja. A keresztelést is a gyülekezet színe előtt végezték. Az orgonának a kultuszcentrumba való helyezésével az evangélikus istentisztelet hálaáldozat jellegét is hangsúlyozni kívánták. Békéscsabán az orgona, a barokk illuzionisztikus térszervezés nyugati karzati elhelyezését követi, ami összefügghet a nyugati homlokzat „templomszerű” törekvéseivel. Az oltár és a szószék nem minden evangélikus templomban kerül olyan közel egymáshoz, hogy eggyé váljék. A református templomokban az úrasztal igazodik a szószék helyéhez, az evangélikus templomokban a szószék igazodik az oltárasztalhoz. az oltár-szószék a hitbeli evidencián kívül kialakulta a többkarzatos templomok optikai követelményei miatt is. az oltár -szószéken a hívő az embert nem láthatja, hanem  Istenkinyilatkozatásának eszközét. Az ige az oltárra emeltetett. Az evangélikus templom téregységre törekszik, a karzatot a gyülekezet egy test voltát kifejezve átölelik a kultuszcentrumot.

Az első karzat hullámmotívuma sodorja mindenki tekintetét a kultuszcentumra, ellentétben a katolikus templomok vertikális tekintetre való komponáltságával. Az evangélikus templom karzatossága építészetileg is szolgálja azt, hogy a templomi istentisztelet jelképe annak a mennyei istentiszteletnek, amelyben az üdvözültek szerepe dicséri az Istent. A mennyei seregek képzeletbeli helyzete Isten körül fogalmazódik meg a háromdimenziós elhelyezkedésben.

A nagytemplomi oltár-szószéket szigorú ikonográfiai mondanivalóval díszítették fel. A képzőművészet az evangélikus templomban a képpel írt Ige. Közvetlenül az úrasztala fölött találjuk az oltárpredellán Dunaiszky Lőrinc Úrvacsora, más néven Utolsó vacsora domborművét, egyértelmű utalásul a menza rendeltetésére. Az aranyozott figurák klasszikus görög előképeket idéznek. Az apostolok két körben ülnek; a belső kör az asztalnál ül Krisztussal, Júdás is ott ül, de elfordul, János álmos, Péter fogadkozik. A második kör tagoltabb, így lehetősége volt a művésznek a legkülönbözőbb testhelyzetekben való ábrázolásra. Az oltárkép az úrvacsorát követő megváltás, Krisztus kereszthalálát jeleníti meg. A szószék ikonográfiai díszítését az alábbi idézet magyarázza "az apostolok fundamentumán épüljön meg az Isten igéje által, az a lelki hajlék, amelyben Isten Szentlelke lakozást vesz…"

A szószék kosarának előlapján Dunaiszky az "apostolok szétbocsátását" ábrázolja (Máté 10/7) "Menjetek és hirdessétek, hogy elközelgett a mennyek országa…". A szószék-kosár oldalain úrvacsora-szimbólumok láthatók; jobbra: kalácsok, paténa, kereszt és fáklya: a kenyér által megvilágosodott hit, balra szőlőlombos fürtök, leveles és terméses babérág, két kereszt: a bor által elnyert üdvösség. A hangvetőn sugarakat kibocsátó galamb képében megjelenő Szentlélek az Ige kinyilatkoztatója, a lelkész szavának irányítója. A hangvető tetején az Ige közvetítőeszközei, a frigyláda, a tízparancsolat és a Szentírás "Isten igéje" felirattal. A pálmaág a vértanúság, a babér a megdicsőülés szimbóluma.

Az oltárépítmény nyitott timpanonja fölött az égi szférákban, a felhők között térdel a Hit és a remény a lángoló szívű szeretett előtt. A Hit kezében táblát tart: "Wer w Krista Jezise", azaz "Higgy Jézus Krisztusban", A Remény horgonyt tart, amely az állhatatosságot jelképezi. Figyelemre méltó, hogy itt a Szeretet került a főhelyre. A csúcson nád, káka és sás között felragyogó nap magát Istent szimbolizálja, aki nem ölt testet, a háromszög az ő jele, benne a héber Jehova felirat látható.

Az oltár előtt balra áll Dunaiszky tordas-piszkei tömött mészkőből készült, stilizált kehely formájú keresztelőmedencéje. A keresztvíz, Krisztus oldalsebének vize hasonlóan kelyhet kíván, mint vére, ezért kedvelt a kehely formájú keresztelőmedence. Az oltártól jobbra látjuk az eredeti öntött üvegekkel zárt papi széket.

A két evangélikus templom a város különleges erőterű együttese, hatása a főtéregyüttes és környezetének megkomponálásánál még nagy lehetőségeket rejt

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2017. december »
december
HKSzeCsPSzoV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031