Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Békéscsaba-belváros

Gyülekezet története

"Emberé a munka, Istené az áldás."

 

   A BÉKÉSCSABAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG RÖVID TÖRTÉNETE (1718-2000)  JELENE  ÉS TERVEI A JÖVŐRE

  

A középkori Békéscsaba, a törökdúlás idején teljesen elpusztult. A törökök  kiűzése után, 1718-ban, a Felvidékről szlovák nyelvű evangélikusok érkeztek erre a vidékre a vallásszabadság és a jobb megélhetés reménységében.

A szabad ég alatt tartották meg első istentiszteletüket, elénekelve, a magukkal hozott Tranoscius énekeskönyvből a "Pán Buh jest má síla i doufáni" azaz "Isten nékem erőm, bizodalmam" kezdetű éneket, melyet azóta is a csabai "Erős várunkként" tartunk számon.

 Előbb rőzséből font, sárral tapasztott, paticsfalú templomot építettek, majd  1745-ben, id. Tessedik Sámuel lelkész buzgó fáradozása nyomán, sok nehézség közepette, fél esztendő alatt épült fel, a Tiszántúl törökdúlás utáni első evangélikus kőtemploma, a mai Kistemplom őse. Ezt 1773-ban oldalhajókkal, 1783-ban toronnyal bővítették. Így nyerte el mai formáját.

 A bőséges gyermekáldás és az újabb betelepülések következtében a gyülekezet lélekszáma a XVIII. - XIX. század fordulójára meghaladta a 10 ezer főt. A 620 férőhelyes Kistemplom kicsinek bizonyult. Ekkor a gyülekezet merész, nagyszabású terv megvalósításába kezdett: 1807- 1824-ig, 17 esztendő alatt, Milecz Mihály és Uhrin András lelkészek vezetésével felépítették a Nagytemplomot. Ez a templom 76 méteres tornyával, 52 méteres hosszúságával, 3500 ülőhelyével a történelmi és mai Magyarország, sőt egész Közép-, és Kelet-Európa legnagyobb evangélikus temploma. A gyülekezet lélekszámának emelkedésével, a csabai "szőlőkben", melyet a köznyelv "Jamina" néven emleget, 1875-ben épült fel a harmadik, ún. erzsébethelyi templom Békéscsabán.

 Nemcsak a Nagytemplom, hanem az itt szolgáló lelkészek és a gyülekezetünkből származó evangélikusok is öregbítették a békéscsabai gyülekezet hírnevét. Csak néhány név közülük: dr. Szeberényi Gusztáv (1816-1890) a Bányai Egyházkerület püspöke, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond (1859-1942) esperes, Koren Pál (1845-1921) esperes, Haan Lajos (1818-1891) és Dedinszky Gyula (1905-1994) a város és a gyülekezet krónikaíró lelkészei.

A világiak közül pedig Gyóni Géza, Bajcsy-Zsilinszky Endre és Áchim L. András nevét említhetjük meg, akik az

Evangélikus Gimnázium tanulói voltak.  

 1945-ig a gyülekezet élete - a szektásodás jelenségeit leszámítva - töretlen fejlődést mutat. A gyülekezet területén 13 lelkész szolgál, ebből 5 parókus-lelkész. A gyülekezet sok iskolát, többek között egy gimnáziumot, internátust, árvaházat, diakonissza anyaházat, szeretetotthont tart fenn. A lélekszám meghaladja a 33 ezer főt.

 Ezt a fejlődést, máig ható következményekkel, a II. Világháborút követő események akasztják meg. Ezek a következők.:

 1. A lakosságcsere.

 A II. Világháború után, a győztes nagyhatalmak, a benesi Csehszlovákia kérésére beleegyezésüket adták ahhoz, hogy Csehszlovákia és Magyarország között lakosságcserét hajtsanak végre. Ennek lényege az volt, hogy ahány magyarországi szlovák nemzetiségű lakos önként Csehszlovákiába költözik, annyi csehszlovákiai magyart, akarata ellenére is áttelepíthetnek Magyarországra. 1946 őszétől csehszlovák szervező- , és propaganda bizottság jött hazánkba, így Békéscsabára is, akik a "Matka nas volá!" azaz "Édesanyánk hív!" jelszavával, a menni vagy maradni gyötrő kérdését tették fel a város lakóinak. A kérdés a gyülekezetet is érzékenyen érintette, hiszen egyik lelkésze, Francisci Mihály önként kitelepülésre jelentkezett, másik - hitoktató - lelkésze Balázs Bagyinka János, a Kistemplomban, "Fussatok a hegyekre" címmel, áttelepülésre bujtogató magyar  nyelvű prédikációt mondott. Ráadásul a csehszlovák lakosságcsere-bizottság azt követelte, hogy dr. Samuel Osusky szlovák ev. püspök a Nagytemplomban prédikálhasson. Ennek a kérésnek a gyülekezet vezetése, bölcs döntésével, nem tett eleget.

Békéscsabáról végül is 1946 ősze és 1948 vége között 7408 lakos, közöttük kb. 6200 evangélikus távozott el a lakosságcsere során.

 Ez olyan sebet ejtett a gyülekezet és a város életén, amelyről sokáig nem lehetett beszélni. Ma is nehéz erről szólni, hiszen indulatokat kavar fel még mindig ez az ügy. Ugyanakkor biztató jel, hogy a zömmel Komárom (Komarno) környékére áttelepült békéscsabaiak, napjainkban testvérgyülekezeti szinten tartják a kapcsolatot szülőföldjükkel és gyülekezetünkkel.

 2. A kommunizmus.

 Az iskolákat, a gimnáziumot, az internátust, a diakonissza anyaházat államosították. Az egyházi földeket elvették.

A tanítókat az egyháztól elidegenítették. Mengyan György például papból lett, a kommunisták által államosított gimnázium igazgatója. 1949/50-ben még 3056 gyermek részesült iskolai hitoktatásban. 1988/89-ben egy sem.

  A csabai lelkészek közül Dedinszky Gyulát 1950. március 25-én állásából felfüggesztették, mivel néhány társával együtt fellebbezett a Bányai Egyházkerület törvénytelen választási eljárása ellen. Rohály Mihály békéscsabai lelkészt, esperest, a városi tanácsházán, a hírhedt Békés megyei ÁEH előadó,  Gregor György jelenlétében fenyegetésekkel lemondatták, az egyházi iskolák államosítása ellen való tiltakozása miatt. A két csabai lelkész eltávolításának hátterében azonban, okként megjelenik az is, hogy kiálltak Ordass Lajos püspök mellett.

 Híveink közül sokakat meghurcoltak. A munkahelyeken, az egyházzal kapcsolatot tartók, nem részesülhettek előléptetésben, fizetésemelésben. Az iskolákban még a 80-as évek közepén is felállították azokat a tanulókat, akik konfirmációra jártak és kinevettették őket az osztálytársaikkal, megszégyenítve őket ezzel. Az ifjúsági munkát akadályozták.

 Kirakat-politikát folytattak. Az állam és egyház jó viszonyát tükrözendő pld. az 1978-ban földrengés kárt szenvedett Nagytemplom felújítását támogatták, ugyanakkor a lelki életet ellehetetlenítették.

 Mivel Békéscsabán az evangélikus egyház a legnagyobb keresztyén közösség, és Békés megyében is, az országos átlagot jóval meghaladja az evangélikusok száma, ezért jobban szem előtt voltunk. Ezért, a  kommunizmusnak, ezt a sajátos, "viharsarki" változatát, erősebben érezte, és következményeit mind a mai napig erősebben érzi és szenvedi, az itt lakó evangélikusság, mint az ország más vidékein.

 3. A szekularizáció.

 A modern életforma kialakulása; Békéscsabának a csendes, falusias jellegű településből, előbb megyeszékhellyé, majd Megyei Jogú Várossá való átalakulása; lakosságának 70 ezer főre való duzzadása és ezzel együtt a lakosság vallási és nemzetiségi összetételének megváltozása; a társadalom szerkezetének módosulásai; az  alföldi tanyavilág eltűnése; a kulturális, oktatási lehetőségek bővülése; stb..  az elvilágiasodást mind elősegítették és hozzájárultak a lelki és egyházi élet hanyatlásához.

Mindezek ( lakosságcsere, kommunizmus, szekularizáció) vezettek oda, hogy ha csak a múltra nézünk, akkor a szinte tragikus ellélektelenedés jelenségeit figyelhetjük meg gyülekezetünkben. Ennek hű tükre az elmúlt, mintegy száz év statisztikai adatainak változása.

 Népmozgalmi adatok a Békéscsabai Evangélikus Egyházközségben

 

  Keresztelés Konfirmáció Esketés Temetés
1900-ban 1184 101* 303 835
1950-ben 500 478 220 361
2000-ben 156 66 41 204

 * nincs meg minden adat!

 

  A jelen:

 Gyülekezetünkben jelenleg négy aktív lelkész szolgál: Kondor Péter, aki egyben a Kelet-Békési Evangélikus egyházmegye esperese, Kutyej Pál Gábor, Péter Attila, Erzsébethelyen pedig Nagy Zoltán. Nyugdíjas lelkészeink: Kovács Pál, Kutyej Pál Albert, Aradi András Péter.

  Gyülekezetünk lélekszáma: az egyháztagok becsült száma 19 ezer fő; az egyházközségi tagok száma kb. 7 ezer fő és a választói névjegyzékben szereplők száma 1400 fő.

  Hétfőnként tartunk szlovák nyelvű reggeli istentiszteletet, 3 hétköznap este (kedd, csütörtök, szombat) magyar nyelvű istentiszteleteket tartunk. Vasárnaponként Békéscsabán 3 templomban (Kistemplom, Nagytemplom, Erzsébethelyi templom) 2 szlovák nyelvű és 3 magyar nyelvű istentiszteletet tartunk. Ezeken átlag 500 fő vesz részt. Békéscsabán kívül Mezőmegyeren, (templomban) Újkígyóson, (templomban) Kétsopronyban, (iskolában) Telekgerendáson, (templomban) Szabadkígyóson, (r. katolikus templomban) Csabaszabadiban, (háznál) Fényesen, (temetőkápolnában) és a Lencsési lakótelepen (az Életfa nyugdíjasházban) tartunk rendszeresen  istentiszteleteket.

 Gyülekezetünkben több iskolai és gyülekezeti csoportban,  kb. 500 gyermeknek és fiatalnak tartunk hittanórákat és bibliaórákat.

 Az úrvacsorázók száma: évi kb. 3300 lélek.

 Gyülekezetünk területén Szeretetotthon működik, ahol idős testvéreinket gondozzuk. Büszkeségünk a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, ahol több mint 700 diák, mintegy 60 pedagógus és családtagjaik vannak gyülekezetünk látóterében.

 A  jelen nehézségeit, gondjait két dolog jellemzi igazán. Az egyik, a lelki élet elevenebbé tételének sürgető feladata. Rengeteg evangélikus él Békéscsabán, akit nem érünk el. Hatékonyabbá kell tennünk lelkészi szolgálatunkat. A másik, az "Uram, nincs emberem" állapota. Szükségünk lenne kántorra, hitoktatókra, temetőgondnokra... Sajnos ez  nem csupán személyi, hanem anyagi kérdés is.

 Ez tehát egyházközségünk jelene, röviden.

 A jövő:

 Ami pedig a rövid távú terveinket illeti, ezek a következők.:

 1. Parókiafelújítások.

 Az elmúlt évtizedekben ez elmaradt. Az erzsébethelyi parókia és három belvárosi lelkészlakás már megújult, az egyik belvárosi lelkészlakás felújítása várat magára.

 2. Templomok tatarozása.

 A Kistemplom 2005-ben volt 260 éves, tornyának külső festése megtörtént. Szeretnénk folytatni a munkát a templomtest külső-belső felújításával.

 A mezőmegyeri templomot, 1968-ban szentelték fel. Tornyot nem lehetett építeni hozzá. Ezzel a toronnyal "adósok" vagyunk, a mezőmegyeriek felé.

 A Nagytemplom külső-belső festése sem várathat sokat magára.

 3. Levéltár és irodaépület áthelyezése.

A Békéscsabai Evangélikus Egyházközség központi (Békéscsaba, Luther u. 1.) épületeinek tőszomszédságában van, egy, az egyházi kárpótlás során, természetben visszaigényelt ingatlan. Ezt jelenleg, a Nyugdíjfolyósító Intézet használja irodának és levéltárnak. Akár kérelmünk előresorolásával is, szeretnénk, minél előbb visszaszerezni ezt az ingatlant.

Bár gazdaságilag különálló tevékenységet folytatnak, mégis érintik egyházközségünket a Szeretetotthon és a Gimnázium tervei.

 4. A Szeretetotthon tervei:

Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltétele volt bizonyos infrastrukturális feltételek teljesítése. Ezeket a munkákat a Szeretetotthon elvégezte.

 5. A Gimnázium tervei:

 A jobb beiskolázhatóság érdekében is, a gimnazisták és főiskolások körében végzett lelkipásztori munka érdekében is, égető szükség van a  kollégium megszerzése után, egy sportcsarnok építésére.

    A Mindenható Isten, aki a sok bajban, küzdelemben meggyötrött és megvetett, de megújulásért epedő Békéscsabai Evangélikus Egyházközségünket mindez ideig megtartotta és megőrizte, áldja meg  terveinket, és vezessen tovább bennünket a jövőben is, tetszése szerint, míg együtt nem örvendezhetünk nála, az Ő országában. 

 

 Békéscsaba, 2008. január 28.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2017. október »
október
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031